2013. január 21., hétfő

Django Unchained

Kötelező!
Tarantino megint megcsinálta. Ez a szemétláda már megint egy olyan isteni filmet alkotott, amit még évekig fogok újra-újranézni.
A Django western a legjavából, körítve Tarantino fanyar, helyenként morbid humorával. Nincs finomkodás, szuperhősös pipiskedés, nincs éppen-csak-súrolt-a-golyó-és-felállok-még-háromszor főgonosz, nincs politikailag korrekt módon megkímélt nő.
A szereplők beleadtak apait-anyait a karakterekbe: a fogorvos-fejvadász, aki maga mellé veszi, majd elkíséri Django-t az útján valami hihetetlen humorérzékkel és eleganciával teszi el láb alól a keresett bűnözőt (és mást is, de ezt majd meglátjátok :D); Monsiuer Candie arrogánsan úr-karaktere szinte rá lett öntve DiCapriora; a Samuel L. Jackson által alakított öreg fekete szolga meg a végére a szememben már szinte fehér volt, annyira beleivódott évtizedek alatt a fehérek lenéző, lekezelő mentalitása a feketékkel szemben.
Ők mind-mind csak a körítés Django szép fokozatosan megerősödő és egyre magabiztosabbá váló karaktere mellé: a rabszolgából lett szabad ember, majd fejvadász, majd a felesége megmentésére igyekvő férj.
A Tarantinora jellemző brutális realitás mellett a másik leglényegesebb és legerősebb eleme a filmnek a párbeszédek: ahogy alkudoznak az egyik rabszolgára a vacsora alatt, vagy amikor Django és Schultz megisszák az első sörüket a kocsmában, vagy amikor Schultz kidumálja őket a seriff lelövése után kialakuló, elsőre szorultnak tűnő helyzetből... Feledhetetlen a könnyedségük, a sziporkák, amiket elereszt.
Tudom, igen: niggereznek. LE VAN SZARVA! Abban az időben így beszéltek, így viselkedtek a feketékkel, nem volt politikai korrektség. Fogadd el, vagy nézz inkább "Én kicsi pónim"-at... (Egyébként ebben a filmben érdekes módon az egyetlen nem-rasszista pontosan a német pasas :P)
Egyetlen negatív dolgot tudok csak kiemelni, amit én észrevettem: a zene. Bizonyára, ha alaposabban odafigyeltem volna a szövegre, akkor megértem, hogy mi köze lehet a filmhez, de némelyik aláfestő zene nagyon környezetidegen. Westernfilmben még nem hallottam rapet, hát most ezt is megkaptam. Szerencsére csak 1-2 olyan jelenet van a filmben, ahol környezetidegen zene tűnik fel, ezért nem fog a megtekintés rovására menni.
2 óra 40 perc, de minden másodperce megérte.
Nézzétek meg.